Genesis 11

Bábel tornya és a nyelvek sokfélesége

1És volt az egész föld egy nyelvű és egyforma beszédű. 2És történt, midőn elvonultak keletről, találtak egy völgyet Sineor országában és letelepedtek ott. 3És mondta egyik a másiknak: Nosza! vessünk téglát és égessük azt égetett téglává; és lett számukra a tégla kő gyanánt és a gyanta volt számukra vakolat gyanánt. 4És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. 5És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai. 6És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak. 7Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét. 8És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését. 9Azért nevezték Bábelnek, mert ott zavarta meg az Örökkévaló az egész föld nyelvét és onnan szórta el őket az Örökkévaló az egész föld színére.

Sémtől Ábrahámig

10Ezek nemzetségei Sémnek; Sém száz éves volt, midőn nemzette Árpáchsodot, két évvel az özönvíz után. 11És élt Sém, miután Árpáchsodot nemzette, ötszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat. 12Árpáchsod pedig élt harmincöt évet, és nemzette Seláchot. 13És élt Árpáchsod, miután Seláchot nemzette négyszázhárom évet és nemzett fiakat meg lányokat. 14Sélách pedig élt harminc évet, midőn nemzette Évert. 15És élt Selách, miután Évert nemzette, négyszázhárom évet; és nemzett fiakat meg lányokat. 16Éver pedig élt harmincnégy évet, midőn nemzette Peleget. 17És élt Éver, miután Peleget nemzette, négyszázharminc évet; és nemzett fiakat meg lányokat. 18Peleg pedig élt harminc évet, midőn nemzette Reút. 19És élt Peleg, miután Reút nemzette, kétszázkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat. 20Reú pedig élt harminckét évet, midőn nemzette Szerúgot. 21És élt Reú, miután Szerúgot nemzette, kétszázhét évet; és nemzett fiakat meg lányokat. 22Szerúg pedig élt harminc évet és nemzette Nóchórt. 23És élt Szerúg, miután Nóchórt nemzette, kétszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat. 24Nóchór pedig élt huszonkilenc évet, midőn nemzette Teráchot. 25És élt Nóchór, miután Teráchot nemzette, száztizenkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat. 26Terách pedig élt hetven évet, midőn nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront. 27És ezek nemzetségei Teráchnak; Terách nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront. És Hóron nemzette Lótot. 28De Hóron meghalt Teráchnak, az ő atyjának színe előtt, szülőföldjén, Ur-Kászdimban. 29Ávrom pedig és Nóchór vettek maguknak feleséget: Ávrom feleségének neve: Szóráj és Nóchór feleségének neve Milkó, Hóron leánya, aki atyja volt Milkónak és atyja Jiszkónak. 30Szóráj azonban magtalan volt, nem volt neki gyermeke. 31És vette Terách Ávromot, az ő fiát, és Lótot, Chóron fiát, az ő unokáját és Szórájt, az ő menyét, az ő fiának, Ávromnak feleségét és elmentek velük UrKászdimból, hogy menjenek Kánaán országába; elérkeztek Chóronig és letelepedtek ott. 32Voltak pedig Terách napjai kétszázöt év; és meghalt Terách Chóronban.
Copyright information for HunIMIT